Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Teremtés vagy evolúció a megszentelődés?

Az evolúció azt tanítja, hogy a világ, és minden, amit magában foglal, önmagától származik, és hogy az a működési elv, amely jelenlegi állapotához vezette, önmagában keresendő, és elégséges minden létező létrehozásához. Ebből következik, hogy „az evolúció teljességgel összeegyeztethetetlen a teremtéssel”.

Azt gondolod, hogy jelentős időnek kell eltelnie az Ige megszólalása és a tények megvalósulása között? Akkor még evolucionista vagy!

Gondolod, hogy ebben a tekintetben nem vagy evolucionista, mert hiszed, hogy Isten teremtett mindeneket– a világot, és mindent, ami a világban van?

Vannak emberek, akik nem ismerik Isten Igéjét személyesen, és nem ismerik el, mint Isten szavát, és akiknek a hite csak a hitnek látszata, annak ereje nélkül. Ők ugyanakkor vonakodnak teljesen elhagyni az Istent  és a hit útjait. Az evolúció, még ha el is ismer valamiféle Teremtőt, azt tartja, hogy mérhetetlenül hosszú korszakoknak kellett eltelnie, hogy a látható dolgok kialakuljanak, miután ő szólt. Végeredményben ez sem más, mint evolúció, hiszen nincs középút a teremtés és az evolúció között.

És vannak keresztény emberek, akik abban a hitben élnek, hogy előbb Istennek meg kell bocsájtania a bűneinket, és el kell indítania minket a jó úton, de ezután nekünk kell véghezvinnünk a saját üdvösségüket – félelemmel és rettegéssel. Félnek és rettegnek is szüntelen, azonban mégsem visznek véghez semmilyen üdvösséget, mert Isten nincs szüntelen velük, hogy „munkálja bennük mind az akarást, mind a munkálást jó kedvéből”. (Fil.2:12-13).

Zsid.11:3-ban azt olvassuk, hogy hit által értjük meg, hogy „a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy a mi látható, a láthatatlanból állott elő”. Isten beszéde olyan minőséggel, olyan tulajdonsággal bír, hogy amint kimondják, maga hozza létre azt az anyagot is, amiből az adott dolog összeáll és felépül.

 „Az Úr szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregök… Mert ő szólt és meglett, ő parancsolt és előállott.” (Zsolt.33:6-9). Hadd tegyek fel egy kérdést: Mennyi idő telt el aközött, hogy szólt, és a dolgok meglettek? Semennyi.

Ne felejtsük el, hogy a teremtés azonnali, különben nem teremtés. Ha ugyanis nem azonnali, akkor evolúció. Amikor Isten szól, szavában teremtő erő van, amely létrehozza azt a dolgot, amit a szó kimond. Ezt jelenti a teremtés, Isten igéje ugyanakkor tegnap és ma és mindörökké ugyanaz; és mindörökre megmarad; örök élet van benne. Isten igéje élő. Az élet, ami benne rejlik, Isten élete – örök élet. Ezért ez az ige az örök életnek igéje, amint az Úr Jézus is mondta nekünk, és ezért természetszerűleg megáll és megmarad mindörökké. Mindörökre Isten igéje marad; és mindörökre teremtő erővel bír.

Izráelnek ott volt a kezében a Biblia; ismerték Isten igéjét. Azzal büszkélkedtek, hogy ők a Könyv népe, Isten népe. Rendszeresen olvasták és hirdették zsinagógáikban: „Az én beszédem… megcselekszi, a mit akarok.” De amikor elolvasták ezt az igét, ezt mondták rá: Ez így igaz. Mi megtesszük, amit mond. És neki is fogtak teljes erejükkel, hogy véghezvigyék. Ez azonban elég sokáig tartott nekik – olyan sokáig, hogy soha nem értek a végére. Saját magukra tekintettek, és magukban keresték azt a működési elvet, ami majd eljuttatja őket az igével való összhangra. Minek nevezhetjük akkor őket? Evolucionisták voltak. Nem lettek új teremtményekké; Isten ereje nem végezte el bennük a feladatát; az egész csak róluk szólt; és olyan messzire kerültek a teremtésben való hittől, hogy végül elvetették a Teremtőt, és keresztre feszítve űzték ki a világból. Az evolúció ugyanis mindig ezt teszi, mert ne felejtsük, hogy „az evolúció teljességgel összeegyeztethetetlen a teremtéssel”.

De akkor térjünk rá a fő kérdésre: Te miben hiszel? Az evolúcióban, vagy a teremtésben? Az Ige szól hozzád. Olvastad, és azt mondod, hogy elhiszed, amit mond. Rálépsz-e ma arra a biztos alapzatra, amelyen állva semmi sem kerülhet többé közéd, és az Ige teremtő ereje közé – semmilyen időintervallum?

A szombat a teremtés emlékünnepe – annak jele, hogy ha valaki megünnepli, akkor ismeri a Teremtőt, és be van avatva a teremtés folyamatába.

Jézus ezt mondta egyszer valakinek: „Megbocsáttattak a te vétkeid.” Mennyi idő telt el, míg ez megtörtént? Semmi idő nem telt el a „megbocsáttattak” szó kimondása és a tény megtörténte között. Most ugyanez az Ige szól tehozzád is: „Megbocsáttattak a te vétkeid.” Miért engedsz teret annak a gondolatnak, hogy időnek kell eltelnie a szó kimondása, és a dolog megvalósulása között? Ha nem nyertél bocsánatot a bűneidre, akkor evolucionista vagy, mert megengeded, hogy idő teljen el a szó kimondása és a tény megvalósulása között. Élet-halál kérdés ez most számodra, az evolúció hitetlenség.

Sok ember kívánva kívánkozik a tiszta szív után. Azt mondják: „Hiszek a bűnbocsánatban, és szívesen élnék is vele, ha biztos lehetnék benne, hogy ki tudok tartani mellette, de olyan sok gonoszt látok a szívemben, hogy nem tudok bízni.” Azonban az ige ott áll: „Tiszta szívet teremts bennem.” Tiszta szívet csakis teremtés által nyerhetünk, sehogy máshogy; a teremtés viszont Isten Igéje által megy végbe. Mert Ő ezt mondja: „Adok néktek új szívet, és új lelket adok belétek.” Új szívet szól neked. Mindnyájunkhoz így szól, de ha csak egyetlen pillanatot is szükségesnek tartasz a szó kimondása és az új szív megvalósulása között, akkor evolucionista vagy. Ha szerinted időnek kell eltelnie a szó kimondása után, hogy a te tapasztalatodban is megvalósuljon az adott dolog, akkor evolucionista vagy. Az az erő, ami ennek a megvalósításához szükséges, Isten igéjében rejlik, és ha ezt elfogadjuk, akkor a teremtő erő működésbe lép, és létrehozza azt, ami ki lett mondva. Tehát a hit és a kegyesség titkának egész kérdését egyszerűen lezárhatod azzal, ha megvallod, hogy Krisztus a te örökséged mindörökké.

Jézus azt mondta a leprásnak: „Tisztulj meg”, és az „azonnal” megtisztult. Most hozzád is így szól: „Tisztulj meg.” Ha meg akarod menteni a lelkedet, állj rá erre a teremtő igére. Ismerd fel a teremtő erőt Isten igéjében, amely a Bibliából feléd sugárzik. Ez az ige ma tehozzád is szól, és ha befogadod, újjáteremt téged a Krisztus Jézusban. Tekints a Teremtőre és fogadd be az Ő teremtő szavát. „A Krisztusnak beszéde lakozzék ti bennetek gazdagon”, és akkor a jó cselekedetek is meg fognak jelenni – akkor igazán keresztény leszel. És akkor, mivel a Teremtővel élsz, és mivel a teremtő erő jelenlétében vagy, édes, csendes béke vesz majd körül, és valódi erő és megépülés lesz a részed – mert ezek csak egy kereszténynek adatnak meg.

Ő ezt mondja neked, hogy „az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, a melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk”. Ismerd fel a Teremtőt, és csak azokra a jó cselekedetekre figyelmezzél, amelyeket Ő teremtett benned, és ne vegyél számításba semmi mást magadban, ami nem teremtés által jött létre, mert nincs semmi jó sem, csak az, amit az Úr teremt. Nincs szükség semmilyen hosszú, fáradságos és kimerítő folyamatra ahhoz, hogy készek legyünk találkozni az Úrral az Ő dicsőségében. Ha pedig találkoztál már Vele, és találkozol is minden nap, akkor miért is ne lennél készen a Vele való találkozásra? Hiszed ezt?

Legyünk végre igazi szombat-ünneplők. Higgyünk végre az Úrban. Ő bűnbocsánatot hirdet. Ő tiszta szívet szól. Ő kimondja: szentség, és ott terem. Hadd teremtsen benned is! Ne légy többé evolucionista, hanem engedd, hogy a teremtő ige munkálkodjon benned, teremtő erejével.

„Jertek el, mert immár minden kész”.

Isten a pecsétjét most helyezik rá az emberekre. De ne feledjük, Ő soha nem fogja ráhelyezni a pecsétjét olyasvalakire, aki nem tisztult meg minden tisztátalanságtól. Isten nem helyezi rá az Ő pecsétjét olyasvalamire, ami nem igazi, ami nem jó.  Az Ő pecsétje csak olyan írásra kerülhet, amit Ő Maga is jóváhagyott. Hadd írja hát rá a szívedre az Ő saját jellemét, és akkor azt már le tudja pecsételni. Csak akkor helyezheti rá a szívedre az Ő jóváhagyásának pecsétjét, ha az Ő teremtő igéje már elérte célját a szívedben.

Így ha a teremtés jelenlétében élünk, a Teremtővel együtt járunk, a teremtő hatalom által tartatunk fenn, a teremtő erő által vagyunk indíttatva – nos, egy ilyen nép által Isten hamarosan megrendítheti a földet.

Csak két út van, nincs középút. A világ minden férfija és nője vagy a teremtésben, vagy az evolúcióban hisz. Az evolúció hitetlenség és halál. A teremtés kereszténység és élet. Válaszd a teremtést, a kereszténységet és az életet, hogy élhess!

Forrás: http://filadelfia.hu/teremtes-vagy-evolucio-valassz/